Kapcsolat | Naptár | Hasznos linkek

Dr. Barta János, professzor emeritus, az MTA doktora

Szakmai Önéletrajz: 

Barta János (Budapest, 1940. június 27.– )

1963-ban szerzett történelem-angol-néprajz szakos diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Végzésétől fogva 2010-i nyugdíjba vonulásáig folyamatosan az egyetem (2000 óta Debreceni Egyetem) oktatója, 1999–2010 között egyetemi tanári beosztásban. 1987–2005 között tanszékvezető, 1994–2002 között a hat tanszékből álló egyetemi Történelmi Intézet igazgatója, 1986–1989 és 1990–1993 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese. 2004–2010 között a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola vezetője, ezáltal a BTK Tudományos-, Doktori- és Habilitációs Tanácsának tagja. 2000–2004 között a Bölcsészettudományi Kart képviselte a Debreceni Egyetem Promóciós (Minőségbiztosítási) Bizottságában. Nyugdíjasként az egyetem professor emeritusa.

Egyetemi doktori címet 1967-ben, kandidátusi minősítést 1977-ben, MTA doktora fokozatot 1999-ben szerzett. 1998-ban habilitált. 1999–2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 19 önálló kötete (közülük 13 tudományos, 6 tudományos ismeretterjesztő vagy ismeretterjesztő jellegű munka) és több mint 200 egyéb publikációja jelent meg (utóbbiból 36 külföldön, a hazaiak közül közel száz a jelentősebb tanulmány vagy könyvrészlet). Rendszeres résztvevője (opponensként vagy bizottsági elnökként, tagként) a Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola habilitációs és doktori eljárásainak (esetenként a Néprajzi Doktori Programban is), öt alkalommal vett részt az ELTE doktori védésein, egy alkalommal ottani habilitációs eljárásban. Kb. 10–12 alkalommal volt opponens vagy bizottsági tag kandidátusi védésen, 7 alkalommal MTA doktori védésen bizottsági tag (ebből 3 alkalommal opponens). Tagja több történelmi-szakmai társaságnak ill. egyesületnek (Magyar Történelmi Társulat, Gazdaságtörténeti Társaság, 18. Századi Társaság, Agrártörténeti Társaság, Hadtudományi Társaság, METESZ Műemlékvédelmi Albizottság stb.). 1995–2003 között a Történelmi Társulat országos választmányának tagja, 1999–2003 között a társulat egyik országos titkára, 1999-2015 között választott tagja az MTA Történettudományi Bizottságának, 2008-től meghívott tagja az MTA Egyetemtörténeti Albizottságának, 2012-zől az Agrártörténeti és Agrárszociológiai Albizottságnak. 2001–2007 között két ciklusban az MTA választott közgyűlési doktor képviselője volt. 1997–2003 között tagja az OTKA Történész zsűrinek, 2004–2007 között az OTKA Bölcsészettudományi Kollégiumnak. 2008–2014 között az MTA Debreceni Területi Bizottság Társadalomtudományi Szakbizottságának elnöke. 1995-től (a kiadó megszűnéséig) sorozatszerkesztője volt a Debreceni Csokonai Kiadó Csokonai História Könyvek és Történelmi Kézikönyvtár sorozatnak, 1996–1997 között a Debrecen története 3. és 5. kötet szakmai szerkesztőségének tagja. 1995–1999 között szerkesztőbizottsági tagja volt a vezető hazai történelmi tudományos folyóiratnak, a Századoknak, 2006-tól a Debreceni Szemle főszerkesztője, ugyanezen évtől az Erdélyi Múzeum (Kolozsvár) folyóirat szerkesztőségi tanácsadója.

Az egyetemen minden formában (nappali, levelező) és minden szinten (BA, MA, PhD) kivette részét az oktatásból. Szakdolgozóinak száma megközelíti a félszázat, doktoranduszaié a tucatot. Több hallgatója szerepelt eredményesen az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. 1977–1997 között – meghívás alapján – más felsőfokú intézményekben is oktatott. 10 évig a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola (1977–1987), 4 évig az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola (1990–1994) történelem oktatásában vett részt, eközben egy szemeszteren át a szegedi József Attila Tudományegyetemen is tartott előadásokat néprajz szakos hallgatóknak. 1994–1997 között mellékfoglalkozásban a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem (Piliscsaba) történelem szakján oktatott. 1994–2007 között részt vett az International Students' Exchange Program keretében a Debreceni Egyetemre érkező külföldi hallgatók angol nyelvű oktatásában. Tematikájában széleskörű oktatómunkáját elsősorban az határozta meg, hogy a Kossuth Lajos (2000-től Debreceni) Egyetemen viszonylag kis létszámú oktatói gárdában mind tematikusan, mind az időhatárokat tekintve nagyobb területet kellett áttekintenie. Alapvető feladata kezdettől fogva a középkori és koraújkori egyetemes történelem oktatása, amit azonban – különösen a más felsőoktatási intézményekben vállalt órák esetén – gyakran egészített ki magyar-történeti vagy művelődés- és művészettörténeti (képzőművészet, zene) kollégiumokkal.

Tudományos munkásságában összekapcsolódik az egyetemes és a magyar történelem. Témái elsősorban a koraújkori közép-kelet-európai egyetemes és magyar gazdaság- és társadalomtörténethez kapcsolódnak. Kandidátusi értekezését a Habsburg és a Hohenzollern állam agrárpolitikájának, MTA doktori értekezését a koraújkori mezőgazdasági irodalomnak szentelte. Munkásságában mindenekelőtt a hungarocentrikus történelemfelfogás egyoldalú álláspontját igyekezett meghaladni, a hazai történelem jelenségeit a környező országok, általában a térség hasonló jelenségeihez igyekezett és igyekszik hasonlítani. Jól tudja kihasználni az agrártörténeti témák erre különösen alkalmasnak tűnő területét. Munkáját jól segíti nyelv- és forrásismerete, tájékozottsága a hazai és a külföldi szakirodalomban. Tapasztalatai alapján kapott megbízást a Debreceni Egyetem centenáriumi egyetemtörténetének szerkesztésére és több fejezete megírására.

Tudományos témája következtében nemzetközi kapcsolatait elsősorban a környező országok és Közép Kelet Európa kutatóival építette ki. Orosz István professzorral együtt fő képviselője a Rostocki Egyetem agrártörténészeivel több mint fél évszázada fenntartott kapcsolatoknak. 1990 óta romániai (Kolozsvár, Nagyvárad), szlovákiai (Eperjes) és kárpátaljai (Beregszász) kollegákkal épített ki újabb kapcsolatokat. Kandidátusi értekezéséhez Magyarországon kívül 5 – elsősorban szomszédos – országban (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Jugoszlávia – azon belül Horvátország és Szlovénia) folytatott könyvtári és levéltári kutatást. 1991–1995 között tagja volt a European Science Foundation által szervezett Workgroup for Economic Systems and State Finances kutatócsoportnak (vezetője Prof. Richard Bonney / Leicester). Akadémiai doktori értekezéséhez a korabeli szakirodalmi anyagot részben német nyelvterületen, részben Angliában gyűjtötte. Nemzetközi kapcsolatainak eredményességét külföldi publikációi (Kanadától Japánig) valamint a nemzetközi történész konferenciákon tartott referátumai igazolhatják.

Számos OTKA pályázatnak volt résztvevője vagy vezetője. Témavezetője volt 1993–1996 között a Nemesség összehasonlító vizsgálata Közép és Kelet Európában a 18-19. században, 2003–2005 között az Erdély és a Partium gazdasága és társadalma a 17-19. században c. pályázatoknak (utóbbi Tudományos Iskola pályázatként kiemelt támogatást kapott), résztvevője 1996–1999 között a Paraszti társadalom Magyarországon és Európában a 18–20. században, 1999–2002 között a Nagyvárad történeti fejlődése a 18. századtól a 20. század közepéig, 2006–2009 között a Szőlőművelés Magyarországon és Kelet Közép Európában a 16–19. században c. pályázatoknak (mindhárom vezetője Orosz István), továbbá a Koraújkortörténet c. pályázatnak (vezető Poór János, egyetemi tanár, ELTE, Budapest).

2003-ban a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának emlékérmét, 2004-ben az MTA Debreceni Területi Bizottsága plakettjét kapta. Debrecen Város Önkormányzata Debrecen város kultúrájáért (2002) és Debrecen város Csokonai díjával (2005) jutalmazta, 2011-ben az Oktatási Minisztériumtól Szentgyörgyi Albert díjat, 2015-ben Hajdú Bihar Megye Önkormányzatétól Bocskai díjat, 2016-ban a Debreceni Egyetemtől Tankó Béla díjat kapott. A hallgatók kétszer választották meg a Bölcsészettudományi Kar legnépszerűbb oktatójának.

Debrecen, 2017. szeptember 4.

 

Publikációs Lista: 

Részletes publikációs lista elérhető az mtmt felületen: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10005286

Share